Translate

2013. május 22., szerda

Ha tavasz, akkor karalábéleves. Persze, máskor is szeretjük.

Tavasszal mindig kell főznöm (mármint belső késztetésem van) húsgombócos karalábét. Hol leves formát ölt, hol szószos gombócost. Ez utóbbi mindig kerül az asztalra húsvét vasárnapján, leves meg akkor, amikor eszünkbe jut. Így is, hogy a tavasz szép lassan kimarad  az évszakok sorából.

Hozzávalók:

A leveshez:
  • 2 nagyobb, zsenge karalábé
  • 2 kisebb sárgarépa
  • 2 evőkanál vaj
  • 1 evőkanál étkezési keményítő
  • 3 dl tejföl
  •  apróra vagdalt petrezselyemzöld
A húsgombócokhoz:
  • 25 dkg darált pulykacomb
  • 2 evőkanál rizs
  • pici chili por
  • őrölt bors
  • 2 cikk fokhagyma
  • kevés liszt (el is maradhat)
A vajgaluskához:
  • 1 tojás
  • fél evőkanálnyi vaj
  • 2-3 evőkanálnyi liszt
Először a húsgombócokat készítem el. Egy keverőtálba beleteszem a húst,a rizst, megsózom, tekerek rá borsot, nyomok bele fokhagymát, szórok rá nagyon kevés chili port, majd alaposan összekeverem. Diónyi gombócokat készítek belőle, beleforgatom lisztbe. (Ez utóbbi nem fontos, a lisztbe forgatás nélkül is egyben maradnak a gombócok, de valamiért így szoktam.) A gombócokat egy tányérra felsorakoztatom és ott várakoznak a levessel való egyesülésre.

A meghámozott karalábét almareszelőn lereszelem. Egy evőkanál vajon kicsit párolom, felöntöm vízzel (kb. 3 liter), megsózom, és amikor felforrott, beleteszem a gombócokat. Lassú forralással főzöm mindaddig, amíg a rizs puhává válik.

Ekkor beleszaggatom a galuskát, mely úgy készül, hogy a hozzávalókat egyszerűen elkeverem egy villával, majd egy kávéskanál segítségével belepotyogtatom a levesbe.

Amikor elzárom alatta a tüzet, akkor szórom bele az apróra vagdalt petrezselyemlevelet, és még belekeverem a másik evőkanál vajat, ami segít az ízek kiteljesedésében.

Ezt az ételt nem fűszerezem túlságosan. Szerintem épp elég a gombócokból kifővő fűszermennyiség és a petrezselyemzöld, hogy a zsenge karalábé íze érvényesülhessen.
Szívem szerint kevés zöldborsót is szórok bele időnként. Tényleg csak a színesség miatt, nem úgy, hogy az domináljon benne. Azonban ezt mostanában gyakran elhagyom, mert az én uram azt mondta egyszer, hogy mindenbe teszek borsót, lassan a madártejbe is. :)


Nincsenek megjegyzések: