Translate

2013. május 15., szerda

A mi szabolcsi töltött káposztánk

Mint egy népmese. Úgy alakult az én töltöttkáposztafőző tudományom. Sokan formálták, mindenki tett hozzá valamit. A rokonság, Vali kolléganőm kedves emlékű anyukája Jucika néni, Kati kolléganőm, az uram Gyöngyi kolléganője és az is lehet, hogy ki is hagytam valakit, valakiket.

Tudni kell, hogy én elsősoban kolozsvári töltött káposzta párti vagyok. Azt sem főztem a házasságunk első kb. 10 évében, mert úgy gondoltam, én azt nem tudok. Aztán rászántam magam és sikerült.

Az uram szabolcsi töltött káposzta párti. Főiskolásként gyakran "ugrott el" Nyíregyházáról Bodrogszegibe, ahol nagybátyja felesége, Ica gyakran varázsolt neki elő a hűtőből, és ő mindig nagy örömmel ette. Aztán sokat mesélt nekem róla, persze, közös vendégeskedéseinkkor láttam is rajta azt az örömöt, és egyszercsak nekiduráltam magamat. Az is sikerült.

Mostmár, úgy 5-6 éve, amikor megjelenik az új káposzta az áruházakban, mindig főzök. Amíg még zsenge a káposzta, újra csinálok még egyszer.

Az idei első ilyen lett:















Szabolcsi töltött káposzta

Hozzávalók:
  • 1,5 kg darált hús (én pulykából szoktam készíteni)
  • 30 dkg rizs
  • 2 nagyobb fej vöröshagyma
  • 1 dl-nyi étolaj
  • 5-6 cikk összezúzott fokhagyma
  • kevés fűszer paprika
  • őrölt bors
  • esetleg pici kapor, nálam ez hangulatfüggő
  • paradicsompüré vagy paradicsom ivólé
  • 2 közepes fej káposzta
A két hagymát felaprítom, pici sóval olajban megpárolom, és hűlni hagyom.

Egy nagyobb fazékban vizet forralok. Amíg felfő a víz, egy hosszú, vékony pengéjű késsel kivágom  káposztákból a torzsákat.A legkülső leveleket csak akkor bontom le, ha nagyon sérültek, ha egészséges, akkor rajta hagyom, később szerepük lesz.

Amikor felforrt a víz, megsózom, beleteszem a káposztafejet, a belevágott kürtővel felfelé, és hagyom, hogy oda is befolyjon a forróvíz. Ezután két fakanál segítségével elkezdem lebontani a leveleket. Nem erőszakkal, csak épp megmocorogtatva a vágási felületnél. Amikor egy-egy levél levált, még pár másodpercig hagyom a vízben, majd egy tálcára teszem. Ott gyűjtögetem őket.

Amikor ezzel kész vagyok, elkészítem a tölteléket. A kihűlt párolt hagymát beleöntöm egy keverőtálba, ráteszem a húst a rizst és a fűszereket. Alaposan összekeverem.

A káposztaleveleket megtöltöm. Előtte a vastag eret levágom, a nagy leveleket kettőbe, akár háromba is szabom. Kicsi töltelékeket készítek. Az az igazság, hogy én nem tudok olyan nagyon picike, nagyon egyforma töltelékeket csinálni, amiket szeretnék. Gondolom, ha előre kigombócoznám a tölteléket, akkor egyfomábbak lennének, de erre én lusta vagyok. A leveleket próbálom egyformára igazítani. 

Az utóbbi időben cseréptálban készítem, sütőben.  Az előzetesen beáztatott  cseréptál alját kibélelem a a nem túl szép, töltelék készítéshez nem használt levelekkel, majd szépen belesorakoztatom a töltelékeket.

Amikor kész, feltöltöm paradicsomlével, úgy, hogy éppencsak ellepje. Ha pürét használok, akkor a káposzta forrázóvizéből teszek bele annyit, hogy ivólé sűrűségűvé híguljon.

A tetejét beteregetem a maradék káposztalevelekkel, ráteszem a fedőt, és 160 fokra állított hideg sütőbe tolom.
Kb. 20 perc múlva 200 fokra állítom a hőmérsékletet, másfél órán át így hagyom. Akkor leveszem a fedelet róla, és még kb. fél óra, amíg teljesen beissza a paradicsomlevet. Akkor kikapcsolom a sütőt.

Ez így egy üde, tavaszi étel, amit még én is szívesen megeszek a kolozsváripártiságom ellenére, az uram kedvére.




2 megjegyzés:

Zita Kövér írta...

Szegiben lakok,és nagyon érdekes volt,hogy olvasgatás közben megakadt a szemem a település nevén :)

hogymegtudjuknézni írta...

Én taktaszadai vagyok és nagyon szerettem Szegiben dolgozni, amikor még otthon laktam. :)

Örömmel látlak a blogomon máskor is!