Translate

2013. április 7., vasárnap

Még mindig medvehagyma. Medvehagymával.

Jó későn értünk haza a koncert után, így tényleg majdnem délig aludtunk. 9 után ébredtem fel. Félálomban jöttem lefelé a lépcsőn, amikor eszembe jutott, hogy  a kamrában puhul két avokádó, már egy hete.

Amikor végre élet került belém, elővettem, és csináltam egy "mai" guacamolét is.

Hozzávalók:
  • 2 avokádó
  • 1 kis fej lilahagyma
  • 1 közepes paradicsom
  • színes bors (frissen őrölve)
  • "pár nyomás" citromlé
  • kb. 20 szál medvehagyma apróra vagdalva
Először a paradicsomot leforráztam, lehúztam a bőrét, kettévágtam, kikapartam a lédús részeit (persze megesszük, nem vész kárba, csak nem akartam, hogy áztassa a krémet), és a húsát apró kockákra vágtam, majd beletettem egy üvegtálba. Így volt elég ideje, hogy a leforrázásból eredő hőemelkedése  visszaessen, ne melegítse a többi hozzávalót. A lilahagymát  apró kockákra vágtam, ésrászórtam a paradicsomra. Került rá só, színes bors, és az apróra összevagdalt medvehagyma.
Az avokádókat kettévágtam, egy kiskanállal kakapartam a belsejét a többi hozzávaló tetejére, majd gyorsan rányomtam egy kis citromlevet. Természetesen azért marad az avokádó mindig a legvégére, hogy a szép zöld színe megmaradhasson.
Egy villával csak épp annyira kevertem össze, hogy egységes anyaggá váljon, de ne pépesedjen el. (Nem akarom a "rusztikus maradjon" kifejezést használni újra, mert ha jól emlékszem, azt már tegnap mondtam a túró esetében.)

Szép lett, és finom is. Mivel semmiben nem teng túl a medvehagyma, így nem untunk még rá.


Éééés, a zenekar:

zenélnek

kicsit idétlenek :)
nagyon idétlenek :)

Nincsenek megjegyzések: